Nemzeti Színház

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. 

1983 júniusában Gobbi Hilda – a Nemzeti Színház egykori színművésze – 70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvét felajánlotta a Nemzeti Színház építésére, és ezzel megindította a közadakozást. Közép-Európa legújabb Nemzeti Színházát 2000. szeptemberében kezdték építeni. Az építkezés 16 hónapig tartott. Az épület tulajdonosa: az állam által alapított Nemzeti Színház Zrt., egyszemélyes zártkörű részvénytársaság, mely 2000. augusztus 1-én jött létre. Az építését Schwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építész Siklós Mária Ybl-díjas építész volt. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt Szikora János rendezésében. 

Külső megjelenésében a létesítmény egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. A "hajóorrnál" látható a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a jelképes Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonos sziluettje, a "léleklángokat" formázó fáklyákkal. A színház főbejárata előtt szoborpark terül el, ahol a közelmúlt legendás színészeinek bronzba öntött, életnagyságú szobraival találkozhatnak a nézők. A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. Melocco Miklós kapu-szobrán át vezet az út a hajótestre ültetett színházépülethez. Az épület oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton kilenc múzsa (Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása)  és tizennégy relief (Marton László munkája) található. A Nemzeti Színház épületében 3 színpadon láthatnak előadásokat a nézők.